Megnézték, három év elég lenne-e az EU-nak, hogy elengedje az orosz gáz nagyját
Modellszámításokat végzett egy francia cég, a válaszuk igen. Szerintük ehhez a legminimálisabb gázipari beruházás is elég volna.
Modellszámításokat végzett egy francia cég, a válaszuk igen. Szerintük ehhez a legminimálisabb gázipari beruházás is elég volna.
A Wien Energie a legnagyobb potenciált a napenergia hasznosításában látja.
A világ energiatermelésének tizede már szél- és napenergiából származott tavaly. Rekordütemben terjed a két megújuló – Magyarország is az élbolyba került –, de közben globálisan rekordot döntött a szénalapú energiatermelés bővülése, és ezzel együtt a szektor szén-dioxid-kibocsátása is.
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.
Előrejelzések szerint 2040-re a megújuló energiák fogják biztosítani a globális energiaszükséglet 40%-át. Miközben a megújuló energiaforrások iránti igény növekszik, mindegyik típus előnyeit a hátrányaival együtt kell mérlegelni.
Mikulás napjától lehet majd leadni az első pályázatokat az ingyen pénzre napelemért.
Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.
Ha visszatekintünk az elmúlt száz évre, megszámlálhatatlan technikai bravúrt és tudományos áttörést tudunk felsorolni. De vajon a hétköznapi ember mit tart a legfontosabb innovációnak? Megkérdeztünk négy generációt, hogy melyik vívmányba szerettek bele visszavonhatatlanul.
Egy új kutatás mutat rá, milyen sok a tévhit és félreértés a napelemek körül.
Különösen Európában éri meg egyre jobban megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat indítani.
Bár folyamatosan nő a megújulók része a világ energiamixében, a kibocsátás továbbra sem csökken.
Az atomenergia a mix negyedét adja.
2009-ben még több mint 220 százalékkal volt drágább napelemparkot építeni, mint szénerőművet. Mostanra fordult a kocka.
Bátran gondoljunk a nedvességre is energiaforrásként.
Kell még ennél erősebb érv?
A legtöbb magyar családi ház hőszigetelése nem megfelelő, és ez a klímaváltozáshoz is jelentősen hozzátesz. A jövő évtől az Európai Unióban építeni és eladni sem lehet majd csak legalább nulla energiaigényű épületet.
Jövőre nagyobb arányban tartalmaznak majd biokomponenseket. Az autók motorját ezek felhasználása nem károsítja, Európa számos államában évek óta ezzel futnak a járművek.
Lépésváltást szorgalmazott a globális felmelegedés okozta világméretű gazdasági-társadalmi válsággal szemben Ferenc pápa, aki a nemzetközi kőolaj- és gázvállalatok vezetőit fogadta a Vatikánban pénteken.
A válságkezelésre fordított költségvetések több, mint 80 százalékából a legszennyezőbb szektorokat támogatta számos ország.
Még nem döntötte el a kormány fogják-e engedni új szélerőművek építését, a szén kivezetéséről „egyelőre nem született döntés”. A kormányzati indoklás szerint a megújuló energiaforrások részarányának növelése fejlesztéseket igényelne, ami pénzbe kerülne, ami a fogyasztói árak emelkedését okozná.