Megnézték, három év elég lenne-e az EU-nak, hogy elengedje az orosz gáz nagyját
Modellszámításokat végzett egy francia cég, a válaszuk igen. Szerintük ehhez a legminimálisabb gázipari beruházás is elég volna.
Modellszámításokat végzett egy francia cég, a válaszuk igen. Szerintük ehhez a legminimálisabb gázipari beruházás is elég volna.
A Wien Energie a legnagyobb potenciált a napenergia hasznosításában látja.
A világ energiatermelésének tizede már szél- és napenergiából származott tavaly. Rekordütemben terjed a két megújuló – Magyarország is az élbolyba került –, de közben globálisan rekordot döntött a szénalapú energiatermelés bővülése, és ezzel együtt a szektor szén-dioxid-kibocsátása is.
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.
Előrejelzések szerint 2040-re a megújuló energiák fogják biztosítani a globális energiaszükséglet 40%-át. Miközben a megújuló energiaforrások iránti igény növekszik, mindegyik típus előnyeit a hátrányaival együtt kell mérlegelni.
Mikulás napjától lehet majd leadni az első pályázatokat az ingyen pénzre napelemért.
Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.
Ha visszatekintünk az elmúlt száz évre, megszámlálhatatlan technikai bravúrt és tudományos áttörést tudunk felsorolni. De vajon a hétköznapi ember mit tart a legfontosabb innovációnak? Megkérdeztünk négy generációt, hogy melyik vívmányba szerettek bele visszavonhatatlanul.
A válságkezelésre fordított költségvetések több, mint 80 százalékából a legszennyezőbb szektorokat támogatta számos ország.
Egy új kutatás mutat rá, milyen sok a tévhit és félreértés a napelemek körül.
Különösen Európában éri meg egyre jobban megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat indítani.
Bár folyamatosan nő a megújulók része a világ energiamixében, a kibocsátás továbbra sem csökken.
Az atomenergia a mix negyedét adja.
2009-ben még több mint 220 százalékkal volt drágább napelemparkot építeni, mint szénerőművet. Mostanra fordult a kocka.
Bátran gondoljunk a nedvességre is energiaforrásként.
Kell még ennél erősebb érv?
A legtöbb magyar családi ház hőszigetelése nem megfelelő, és ez a klímaváltozáshoz is jelentősen hozzátesz. A jövő évtől az Európai Unióban építeni és eladni sem lehet majd csak legalább nulla energiaigényű épületet.
Még nem döntötte el a kormány fogják-e engedni új szélerőművek építését, a szén kivezetéséről „egyelőre nem született döntés”. A kormányzati indoklás szerint a megújuló energiaforrások részarányának növelése fejlesztéseket igényelne, ami pénzbe kerülne, ami a fogyasztói árak emelkedését okozná.
Jövőre nagyobb arányban tartalmaznak majd biokomponenseket. Az autók motorját ezek felhasználása nem károsítja, Európa számos államában évek óta ezzel futnak a járművek.
Lépésváltást szorgalmazott a globális felmelegedés okozta világméretű gazdasági-társadalmi válsággal szemben Ferenc pápa, aki a nemzetközi kőolaj- és gázvállalatok vezetőit fogadta a Vatikánban pénteken.